Olyan sokáig tapasztaljuk, hogy nem vagyunk elegek, hogy hibásak vagyunk, hogy kevesek, hogy valóságnak hisszük az "ítéletet". Olyan párt, barátokat, környezetet választunk, ahol, akikkel ezt továbbra is megtapasztalhatjuk, mert hiába szűkölünk ebben a létezésben, sarokba szorítottan, mégis ezt keressük, mert ez a díszlet, ez a szereposztás az...

"Honnan tudod, hogy a jó, és helyes úton jársz? Amikor nagy változás következik be az Életedben, az egy új irány keresésére kényszerít. Az új út, néha göröngyös, akadályokkal teli lehet, de egy percig se kételkedj azonban abban, hogy helyesen döntöttél.

Mi lenne, ha az önostorozás helyett, egyszerűen csak a karodba vennéd az életed és együttérzéssel, érdeklődéssel tekintenél rá? Ha felismernéd, hogy működéseidben, reakcióidban mi valóban a tiéd, és mi a benned megsebzett, vigasztalan gyermeké? Mi az értetlen, dühös kamaszé? Mi az édesanyádé? Mi az édesapádé?

Amikor felnőttként valamilyen gyermeki reakció tör ki belőled, akár többedjére, jó, ha figyelsz rá. A gyermeki éned üzen, szeretne valamit megmutatni, a jobbítás szándékával, ÉRTED szól, belőled!